2009. október 31., szombat

álomszerű

Lüktető zajban koppan a csend

moccan a halotti maszk

szellemek órája, ahol

élővé válik a tárgy

tárggyá az élő.

Álommá züllik a lét,

mérhetetlen az ember

"mene mene tekel",

a szellem dacosan feszül.

Ólom ábránd könnyedül

messze jár a magány

túl a felhők istenén

vágtatva vért kíván.

kicsiny bosszú szenderülj,

haragod itt nem honos,

de látod, már távolodsz

s a matracod kemény...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése